Eksamen: PSP6060 | Semester: Vår 2025 | Varighet: 5 timer
Vekting: Lesing ca. 25 % | Skriving ca. 75 %
| Posisjon | Riktig ord | Forklaring |
|---|---|---|
| 1. «Jelentősen ___ azok száma» | csökkent | «csökkent» = har sunket/minsket (fortid). Antallet har sunket betydelig. |
| 2. «vallotta ___ elkötelezett» | magát | «magát» = seg selv (akkusativ refleksiv). 63 % betraktet seg selv som engasjerte nyhetsforbrukere. |
| 3. «egyre ___ kerülik» | inkább | «inkább» = mer og mer (korrekt stavemåte). Nettbrukere unngår nyheter i stadig større grad. |
| 4. «miközben ___ kerülik a negatív híreket» | tudatosan | «tudatosan» = bevisst (adverb). De unngår bevisst negative nyheter. |
| 5. «a ___ hír» | hagyományos | «hagyományos» = tradisjonell (adjektiv). Bare 3 % av nyhetsstrømmen er tradisjonelle nyheter. |
| 6. «felhasználók [...] ___» | aránya | «aránya» = andelen (med eiendomsendelse). Andelen blant 18-24-åringene stiger bratt. |
| Utsagn | Svar | Forklaring |
|---|---|---|
| Flere leser nyheter enn før. | Usant | Teksten sier tvert imot: andelen som betraktet seg som engasjerte nyhetsforbrukere, falt fra 63 % i 2017 til 48 %. Stadig færre følger aktivt med på nyheter. |
| Stadig flere unngår dårlige nyheter... | for å bevare sin egen mentale helse | Teksten sier: «tudatosan kerülik a negatív híreket, hogy megvédjék mentális egészségüket» -- de unngår bevisst negative nyheter for å beskytte sin mentale helse. |
| De aller fleste bekymrer seg ikke for falske nyheter. | Usant | 56 % av de spurte er bekymret for om de klarer å skille falske nyheter fra ekte. Det er altså et flertall som er bekymret. |
| Mange av dem som leser nyheter på sosiale medier, er over 50 år. | Teksten sier ikke noe om dette | Teksten nevner bare aldersgruppen 18-24 år i forbindelse med TikTok. Det sies ingenting om brukere over 50 år på sosiale medier. |
| Posisjon | Riktig ord | Forklaring |
|---|---|---|
| «Egy ___ többségében» | döntő | «döntő» = overveldende/avgjørende. En overveldende majoritet av ungarske respondenter. |
| «válaszadók ___ végzett» | segítségével | «segítségével» = ved hjelp av. En undersøkelse gjennomført ved hjelp av respondentene. |
| «kutatásból ___» | kiderült | «kiderült» = det kom fram. Det kom fram fra undersøkelsen. |
| «a legtöbb ___ a közösségimédia-felületeken» | időt | «időt» = tid (akkusativ). Vi tilbringer mest tid på sosiale medier. |
| «Ennek ___ nem biztos» | ellenére | «ellenére» = til tross for. Til tross for dette er det ikke sikkert at det er mest troverdig. |
| «ha tájékozódásról van ___» | szó | «szó» = tale/snakk. Når det gjelder informasjon (szó van = det handler om). |
| «a ___ elsősorban» | legmegbízhatóbbnak | «legmegbízhatóbbnak» = som mest pålitelig (superlativ dativ). Z-generasjonen anser primært noe annet som mest pålitelig. |
| «az online megjelenő ___» | cikkeket | «cikkeket» = artikler (flertall akkusativ). De anser nettartikler som mest pålitelige. |
| «ezt ___ a nyomtatott magazinok» | követik | «követik» = etterfølges av (flertall 3. person bestemt). Trykte magasiner kommer på andreplass. |
| «70%-a ___ könyvet» | vásárolna | «vásárolna» = ville kjøpt (kondisjonalis). 70 % ville kjøpt en bok. |
| «akik ___ online szeretnek» | csak | «csak» = bare. Bare 17 % foretrekker å informere seg utelukkende på nett. |
Ord som ikke passer: «olvasót» (leser, akkusativ) og «talán» (kanskje).
Tárgy: Fontos dolog a tegnapi dolgozattal kapcsolatban
Tisztelt Tanárnő!
Azért írok, mert valami olyat láttam a tegnapi matek dolgozat alatt, amiről úgy érzem, szólnom kell. Az egyik osztálytársam a dolgozat során végig a telefonját használta az asztal alatt. Láttam, hogy a képleteket és a megoldásokat onnan nézte ki. Ennek köszönhetően sokkal jobb jegyet kapott, mint én, aki becsületesen készült.
Tudom, hogy ez kellemetlen dolog, és nem szeretnék senkit bajba keverni. De úgy érzem, igazságtalan lenne hallgatni, mert az a diák, aki tisztességesen tanult, hátrányba kerül.
A jövőben talán segítene, ha a dolgozatok alatt a telefonokat egy dobozba kellene tenni az asztal elején. Emellett különböző feladatsorokat lehetne kiosztani, hogy nehezebb legyen másolni.
Köszönöm a megértését!
Tisztelettel, Anna
Vannak helyzetek, amikor fontos szólni, és vannak, amikor jobb csendben maradni. Szerintem a döntés attól függ, hogy milyen következményei vannak a hallgatásnak.
Először is, mindig szólni kell, ha valaki veszélyben van. Például ha látjuk, hogy egy diákot rendszeresen bántalmaznak az iskolában, kötelességünk szólni egy tanárnak. Ha hallgatunk, a bántalmazás folytatódik, és a diák egyre rosszabbul érzi magát. Ebben az esetben a szólás felelős és bátor cselekedet, még akkor is, ha kellemetlen.
Másrészt vannak helyzetek, amikor jobb nem avatkozni be. Például ha két barátunk összeveszett egy apróság miatt, és mi tudjuk, hogy mindkettőjüknek igaza van egy kicsit. Ilyenkor nem érdemes beavatkozni, mert csak rosszabbá tehetjük a helyzetet. Jobb megvárni, amíg maguktól kibékülnek.
Összefoglalva, szólni akkor kell, ha valaki szenved vagy igazságtalanság történik. De ha a probléma kicsi és magától megoldódhat, jobb nem szólni bele mások dolgába.
A hírek fontos szerepet játszanak az életemben, bár bevallom, nem mindig aktívan keresem őket. Korábban szinte soha nem néztem híreket, de az utóbbi években egyre jobban érdekelnek a világ eseményei, különösen a politika és a környezetvédelem.
Szerintem fontos tájékozódni a helyi és a nemzetközi politikai eseményekről, mert ezek közvetlenül érintik az életünket. A klímaváltozásról szóló hírek szintén fontosak, mert ez a mi jövőnkről szól. Emellett az egészségügyi témák is relevánsak, különösen a járványok óta. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy túl sok információt kapunk a hírességek magánéletéről és a szenzációhajhász bűnügyi hírekről. Ezek nem teszik jobbá az életünket, sőt, gyakran szorongást okoznak.
Én elsősorban online hírportálokról tájékozódom, mint például a Telex és a BBC magyar oldala. Azért választom ezeket, mert megbízhatónak tartom őket, és igyekeznek objektíven bemutatni az eseményeket. Emellett az Instagramon is követek néhány híroldalt, mert ott gyorsan és röviden összefoglalják a legfontosabb híreket. A TikTokot viszont nem tartom jó hírforrásnak, mert ott gyakran félrevezető vagy egyoldalú tartalmak jelennek meg.
A hírforrások kiválasztása azért fontos, mert a különböző médiumok különbözőképpen mutatják be ugyanazt az eseményt. Ha csak egy forrásból tájékozódunk, könnyen elfogult képet kaphatunk a világról. Az álhírek terjedése is komoly probléma: ha nem figyelünk oda, honnan kapjuk az információkat, könnyen manipulálhatnak minket. Ezért fontos, hogy legalább két-három különböző, megbízható forrásból olvassunk híreket, és mindig kritikusan gondolkodjunk arról, amit olvasunk.